Pár nap múlva haza engedték Emmát . Még félt egy kicsit és bizonytalan is volt . Kicsit hogy körbe nézet a ház belsejében kezdtek magát felfedezni . Én pedig elvonultam a nappaliba mikor egyszer sírásra lettem figyelmes . Én rögtön oda szaladtam . És láttam hogy anya szobájában van és ott sírdogál ennyire . Anyát nem nagyon tudta elengedni . Mindig is anyás volt . Én csak magamhoz öleltem ,kellemes volt ahogy ölel .
-Ne sírj ! Semmi baj ! .-Próbáltam nyugtatni .
-Hiányzik anyu !
-Elhiszem Emma ! De ne sírj ,mert én itt vagyok és vigyázok rád !
Szegény Emma ! Min mehet most keresztül . Én itt leszek és minden áron meg fogom őt védeni !! Már kis koromban tudtam hogy ő az a lány akivel leakarom élni az életemet . Tudom hogy ez lehetetlen hisz testvérek vagyunk de nekem ő kell ! Senki és senki de senki más!
-Köszönöm Ádi !
-Szívesen ! Kérsz valamit?
-Téged és az öleléseid !
-Mindent megkapsz kicsim !
Hűha , engem és az öleléseimet kérte ! :** Én minden kérését teljesíteni akarom .
Emma szemszöge ...
3 nap múlva haza vihetett Ádám ! Mikor be mentünk a házba kicsit kezdtek emlékek térni a fejembe ezért elvonultam anyu szobájába ahol nem bírtam ,és kitört belőlem a sírás . Ádám egyből oda sietett hozzám és magához ölelt .
-Ne sírj ! Semmi baj ! .-Próbált nyugtatni .
-Hiányzik anyu !
-Elhiszem Emma ! De ne sírj én itt vagyok neked és vigyázok rád !
Pont mint kiskoromban mikor bajom volt mindig hozzá bújtam és mindig őt kerestem . Ő tudta hogy mire is van akkor éppen szükségem . Azóta is így maradt ez a lánc köztünk . Most a régi idők szavait mondta nekem amitől jobban lettem .
-Köszönöm Ádi!
-Szívesen ! Kérsz valamit ?
Téged és az öleléseid !
-Mindent meg kapsz kicsim !
Ezt nem tudom hogy is értette pontosan de szerintem nem is kell tudnom elég h Ádámka tudja <3 . Az ő szerette többet érni mindennél ! De mindennél !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése